Skip to main content

 

Drámainak ható bejelentést tett a brit statisztikai hivatal, az ONS: a várható életkilátásokat azért csökkentették, mert az antibiotikum rezisztencia a túlhasználat miatt olyan mértékű, hogy az már számszerűsíthetően, össztársadalmi szinten rontja az életesélyeket.

Önmagában már az is komoly aggodalomra adhat okot, hogy a fejlett világ egyik legfontosabb országában azzal kalkulálnak a hivatalos szervek, hogy a most megszülető gyermekek rövidebb ideig fognak élni, mint amire korábban lehetett számítani – márpedig éppen ez a helyzet: az Office for National Statistics (ONS), az Egyesült Királyság KSH-ja lefelé módosította a várható élettartamra vonatkozó előrejelzéseit.

2010-ben még 83,7, most azonban már csak 82,9 átlagévvel számolnak egy most születő kislánynál, és a fiúknál is hasonló a helyzet. Ez nem azt jelenti, hogy a jövőben a mainál rövidebb ideig fognak élni az emberek (2060-ban a mainál öt évvel jobbak lesznek az életkilátások a predikciók szerint), de a korábbi, a maihoz képest túl pozitív becslésekből a demográfusok visszavettek.

A magyarázat, hogy a jövővel kapcsolatban ma már kevésbé optimisták a tudományos várakozások. Az orvostudomány fejlődésével kapcsolatban is rosszabbodtak a vélemények, figyelembe vették továbbá a meglévő betegségek újbóli felbukkanásának esélyét (a trópusi betegségek európai elterjedése ma már kivédhetetlennek számít kutatói körökben), de van egy harmadik meghatározó ok is: a kórokozók antibiotikumokkal szembeni egyre nagyobb rezisztenciája.

Orvoskutatók, szakértők és a világ egészségügyi intézményei folyamatosan próbálják napirenden tartani azt a problémát, hogy a fejlett világ túl sok antibiotikumot fogyaszt. Sok helyen vírusos eredetű betegségekre is felírnak antibiotikumokat, feleslegesen ragaszkodnak a teljes idejű kúrákhoz, a túlhasználat miatt nő a kórokozók ellenálló képessége. A félelmek szerint több száz, ma még könnyen gyógyítható betegség az egyre nagyobb rezisztencia miatt a jövőben halálos kórrá válhat.

A WHO a jelenséget a globális egészség szempontjából az egyik fő kockázatnak tekinti. Éppen ebben a hónapban szólították fel az élelmiszeripar döntéshozóit és a gazdálkodókat, hogy álljanak le az egészséges állatok gyógyszerezésével. Az európai fogyasztóvédelmi szervezet (ECO) is nagyon ijesztő dolgokat mond a kérdésről: szerintük az antibiotikum-rezisztencia több halálozáshoz vezet majd, mint a rák, a ma rutinfertőzései pedig már húsz éven belül halálosak lehetnek.

Az antibiotikum-rezisztencia akkor alakul ki, amikor egy baktérium mutálódik és rezisztens lesz az antibiotikumokra. Különösen veszélyesek a szuperbaktériumok; ezek olyan baktériumtörzsek, amely több, hatóanyagoknak ellenálló gént is tartalmaznak. A téma az egyik legfontosabb kutatási probléma az élettudományokban, nem véletlen, hogy a magyar Nobelnek számító Bolyai-díjat két éve szintén ezzel a kérdéssel foglalkozó kutató, a szegedi Pál Csaba kapta.

Forrás - A kép csak illusztráció, forrás: pixabay

TOP 5