Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

fokozódó szélviharok növekvő viharkárok klímaváltozás Magyarország 

Fokozódó szélviharokat, és ezzel együtt növekvő viharkárokat hozhat a klímaváltozás Magyarországon. Miközben a globális felmelegedés miatt az átlagos szélsebesség csökkenése a Föld mindkét féltekéjén megfigyelhető, ezzel párhuzamosan nő a szélsőséges szeles események valószínűsége.

A klímamodell-szimulációk és a mérési adatok alapján térségünkben a ciklontevékenységhez köthető viharok száma együtt emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével. Az átlagos szélsebesség csökkenése azonban nem befolyásolja az ország szélenergia potenciálját.

Növekvő tendenciát mutatnak az extrém szélviharok

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) által egységesített, így összehasonlítható, 10 méteres magasságban végzett felszínközeli szélmérések adatai alapján csökkenő átlagos szélsebesség figyelhető meg a melegedő klímában a Föld több pontján. A szélsebesség csökkenés mindkét féltekén, a trópusokon és a közepes földrajzi szélességeken is kimutatható a vizsgált időszakokban (jellemzően a 20. század közepe óta), ugyanakkor a 70. foknál magasabb földrajzi szélességeken a kutatók növekvő trendeket mértek.

148 darab tanulmány figyelembevételével, melyek több mint 30 állomás legalább 30 éves idősorait elemezték, a megfigyelt változások trendje –0,014 m/s/év nagyságú,

AMI ÖTVEN ÉV ALATT MÁR 0,7 M/S-OS CSÖKKENÉST JELENT,

feltételezve a lineáris változás folytatódását. Például az egyik vizsgálat szerint az északi félteke 822 állomásának szélmérései alapján 1979 és 2008 között a szélsebesség 5–15%-ot csökkent a közepes szélességek kontinentális területein.

A változás iránya összhangban van a globális éghajlati modellek eredményeivel, melyek ugyancsak a felszínközeli szélsebesség csökkenését mutatják a közepes szélességeken, a magasabb szélességek szélsebesség növekedésével párhuzamosan.

A SZÉLSEBESSÉG CSÖKKENÉSNEK SZERTEÁGAZÓ OKAI LEHETNEK, MELYEK RÉSZLETES FELTÁRÁSA FOLYAMATBAN VAN.

A teljesség igénye nélkül az alábbiak mind hatással vannak rá: a földhasználat-változás és erdőirtás miatt változó felszíni érdesség, az El Niño-jelenség,a pólusok irányába tolódó ciklonpályák, az energiaszállításért felelős légköri áramlásokban bekövetkezett változások, vagy a sarkvidékek gyorsabb ütemű melegedése, mely csökkenti a pólusok és az egyenlítői területek közti hőmérséklet-különbséget.

A gyengülő szél ellenére erősebb szélviharok jönnek

A Kárpát-régió hegyvidéki területeinek az átlagos szélsebességre vonatkozó trendvizsgálatai minden hónapban csökkenést mutatnak, mely összhangban van a közepes szélességek megfigyeléseivel. Bár a modellek alapján a csökkenés a század végére is jellemző marad, ugyanakkor a viharok intenzitásnövekedése is várható.

A Közép-Európára vonatkozó mérési adatok és modelleredmények alapján a térségünkben megfigyelt, ciklontevékenységhez köthető viharok számának növekedését mutatták ki az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedésével, mely a közép-európai nyomási gradiens emelkedésével van kapcsolatban.

EMIATT A JÖVŐBEN ERŐSEBB SZÉLVIHAROK KIALAKULÁSÁRA SZÁMÍTHATUNK MAGYARORSZÁGON.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) tanulmánya szerint az extrém szélsebességek Európa északi részén növekedtek, délen csökkentek.

Közép-Európa átmenetet képez a térség között, ezért az itt tapasztalható változások sok esetben kicsik, és irányuk régiónként változó lehet. Hazai szélklimatológiai vizsgálatok (a CARPATCLIM adataira építve) ugyancsak kimutatták az átlagos szélsebesség szignifikáns csökkenését.

A SZÉLSŐÉRTÉKEK VÁLTOZÁSA AZONBAN NEM FELTÉTLENÜL ARÁNYOS AZ ÁTLAGOK MEGVÁLTOZÁSÁVAL.

A szélmaximumok vizsgálata során gyakran szélindexeket definiálunk, például meghatározhatjuk az adott küszöbértéknél nagyobb szélsebességek előfordulásának (havi, évszakos, éves) számát, időbeli változását.

Az órás szélmaximumok (széllökés) esetében a vizsgált mérési idősorokban általában csökkenés tapasztalható, azonban néhány esetben megjelenik növekvő tendencia is, mely változások utalhatnak a melegedés hatására bekövetkező regionális áramlási viszonyok megváltozására.

Erősödő viharok, növekvő károk

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság éves jelentései szerint a viharkárok okozta vonulások, mentesítések száma országszerte emelkedő tendenciát mutat az utóbbi években. Egy-egy viharos napon gyakran kell műszaki mentést végezniük autókra, háztetőkre, utakra kidőlt fák, leszakadó elektromos vezetékek, megbontott tetőszerkezetek miatt.

Nem elhanyagolható problémát okoz a viharokkal, viharciklonokkal együtt járó hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék, mely elönti az alacsonyabban fekvő területeket, pincéket, aluljárókat.

A JELENTŐS ANYAGI KÁROKAT OKOZÓ VIHAROKAT KÍSÉRŐ JELENSÉG A JÉGESŐ IS,

mely megrongálhat tetőket, autókat, vagy megsemmisítheti a gyümölcsfák, szőlőültetvények termését. Az idei első jelentős jégesőt egy átvonuló hidegfront okozta 2021. 04. 22-én, melynek hatására Szlovákiában tornádó is kialakult. De a szélviharok egész évben okozhatnak veszteségeket.

Például 2020. február 4-én hazánkat elérte egy gyors mozgású hidegfront, mely Nyugat-Európától a Balkánon át Törökországig jelentős pusztítást okozott. Magyarországon a számottevő károk mellett sajnos halálos áldozatot is követelt. A legerősebb széllökéseket sík vidéken Sopronban (111 km/h) és a Balaton térségében, illetve a hegyi állomásokon mérték (János-hegyen 124 km/h, Kab-hegyen 120 km/h).

A gyengülő szélnek is megvannak a veszélyei

A melegedés mértéke a Kárpát-medencében kissé nagyobb a globális átlagnál. Az extrém hideg periódusok száma, hossza erősen csökken, míg a hőhullámok gyakoribb előfordulása várható.

A MELEGEBB LÉGKÖRBEN A PÓLUSOK ÉS AZ EGYENLÍTŐ KÖZT KISEBB LESZ A HŐMÉRSÉKLET KÜLÖNBSÉG.

Ezért a télen jellemző gyakoribb ciklonokhoz köthető viharok száma várhatóan csökken, miközben ezek intenzívebbek lehetnek.

Ugyanakkor a szélcsend és a kis szélsebességek hosszabb idejű fennállása esetén sem lélegezhetünk fel. A Kárpát-medencében jellemző, hogy a környezetéhez képest sűrűbb hideg levegő megül a magas hegyekkel körülvett medencében és a napokig tartósan fennálló gyenge légmozgás elősegíti a közlekedésből, ipari tevékenységből vagy fűtésből származó légszennyező anyagok felhalmozódását az alsóbb légrétegekben. A rossz levegőminőség miatt évente nagyjából 13 000 ember hal meg korábban Magyarországon, és mindannyian 4-6 hónappal kevesebb ideig élünk.

(Forrás: Másfélfok)

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás  - A nyitókép csak illusztráció, forrás: Dave Morgan fotója a Pexels oldaláról