Skip to main content

Sorozatunk 4. része a tartósítószerekről szól:

Az egyik legproblémásabb vegyületcsoport a tartósítóké. Az EU szabályozás szerint ugyanis csak tartósított készítményeket szabad forgalomba hozni. Sajnos az általánosan alkalmazott szintetikus tartósítószerek 90%-a káros hatású.

Ezek közül szinte mindegyik valamilyen formában allergén, egyes konzerválószereknél még a rákkeltés gyanúja is fennáll (Bronopol/2-Bromo-2-Nitropropane-1,3-Diol, Bronidox/5-Bromo-5-Nitro-1,3-Dioxan). A berlini Bundesgesund-heitsamt (Egészségügyi Hivatal) figyelmeztet a dietanol-aminokra (DEA), a trietanol-aminokra (TEA), amelyek szintén rákot okozhatnak. Egyes szintetikus antioxidánsok (BHT/ E321, BHA/E320) és komplexképzők (EDTA) is nagyon veszélyesek a bőrre nézve. A Glyoxalról (Glyoxalic Acid), annak ellenére, hogy egy eléggé elterjedt kozmetikai tartósító, igen kevesen tudják, hogy egy olyan rendkívül káros szintetikus anyag, amely mutagén, fehérjekárosító, mérgező, és hullakonzerválásra használják. Használják tartósításra a szintetikus karbamidokat is (Diazolidinyl Urea, Imidazolidinyl Urea), amelyekről később még részletesebben is írok.

A tartósítószerek károsságának vagy a hasznosságának a megítélése az egyik legnehezebb feladat. Minél szintetikusabb egy kozmetikai termék, annál kevésbé romlik, mivel a szintetikumok nem élő anyagok, tehát nem tudnak penészesedni, avasodni, erjedni, rothadni, penészedni – azaz romlani. A szintetikus alkotók viszont nem tesznek jót a bőrnek! Sokszor olvashatjuk bizonyos kozmetikai termékeken bizalomgerjesztő reklámfogásként, hogy tartósítószer mentesek. Ez így is van, csak éppen az a baj, hogy nincs is bennük semmilyen jótékony növényi hatóanyag, ami meg tudna romlani, és sok esetben hiába tartósítószer mentes a termék, a bennük lévő szintetikumok többet ártanak a bőrnek, mintha enyhén tartósított növényi hatóanyagot tartalmaznának.

A tiszta növényi alapanyagból (növényi olajok, zöldség, gyümölcs és gyógynövénykivonatok) álló kozmetikumok sajnos romlanak, mivel az élő anyag folyamatosan reakcióképes: bomlik, oxidálódik, erjed. Tehát tartósításra szorulnak, ha azt akarjuk, hogy egy-két hétnél tovább elálljanak. Az őstermészet kiváló természetes"tartósítószereket" talált fel, de ezek használata drága és macerás a hagyományos kozmetikai termékeket gyártó cégeknek. Ezeket a drágább módszereket csak az igényesebb natúr, bio és Demeter minőségű kozmetikumokat előállító gyártók alkalmazzák.

Ebbe a csoportba tartozik a természetes C-vitamin, az E-vitamin, a tejsav, és a természetes antioxidáns növényi kivonatok nagy része. Ennek ellenére a hatóságok elvárják, hogy egy kozmetikai termék nagy biztonsággal minimum 24 hónapig eltartható legyen a felbontás után is, ezért a legkörültekintőbb gyártók is kénytelenek szintetikus tartósítószer(eke)t alkalmazni, ügyelve arra, hogy ezek az élelmiszerbiztonsági elvárásoknak is megfeleljenek. Mivel szinte mindegyik szintetikus tartósítószer valamilyen formában káros, ezért kivételesen azokat sorolnám fel, amelyek NEM károsak, sajnos igen rövid a lista:

- Benzoic Acid

- Sorbic Acid

- Phenoxyethanol

- Ascorbic acid

- Tochopheryl Acetate

- Apple Acid

- Ascorbyl Palmitate

- Benzyl Salicylate

- Benzy Alcohol

- És a természetes 100%-os illóolajok szinte mindegyike

A tartósítószerek közt érdemes megemlíteni a baktérium-, gomba- és vírusölő vegyületeket is. Itt most csak a két legveszélyesebbet említeném meg:

- Triclosan (2,4,4'triklór-2'-hidroxidifenil-éter), amelyet már 2005-ben betiltottak, mint tartósítószert. Ennek ellenére nedvesítő-lágyító címszóval még mindig találkozhatunk vele a kozmetikai termékekben tartósítóként, fertőtlenítőként és baktérium ölőként. Előszeretettel alkalmazzák dezodorokban és fogkrémekben is. Rákkeltő dioxint, anilint és furánt tartalmazhat, mérgező és allergén. Már a Greenpeace is fellépett a teljes körű kivonása érdekében..

- Methylparaben, butylparaben, ethylparaben, isobutylparaben, propylparaben: Gombaölő (penészedésgátló) tartósítók, magas víz, illetve fehérje tartalmú készítményekben használják. Bőrirritációt, kontakt dermatitist és kontakt bőrallergiát okozhatnak. A parabének ösztrogén utánzatok: a butylparaben és isobutylparaben hatása a legerősebb, ezt követi a propylparaben, ethylparaben és methylparaben. A túl nagy mennyiségű ösztrogén mellrák, petefészekrák, méhrák és hererák okozója, és hatása van az embrió fejlődésre is. Nemrégiben a tudományos kutatók mellrák vizsgálatot végeztek, és minden egyes mintában találtak felhalmozódott parabéneket.

Folyt.köv.

Forrás: http://antalvali.com

Kapcsolódó olvasmányok: mérgek, tudatos, veszély

Forrás: http://zoldvilagomegyesulet.blogspot.hu/2012/07/mergezo-anyagok-furdoszobaban-4.html?spref=fb

Kép forrása: http://firstvine.wordpress.com/2011/11/15/shh-this-ine-way-is-iodynamic-bay/

TOP 5